olvassa el!

Újra élhető tetőtér

URSA Salgótarján Zrt.
https://www.ursa.hu/

1A régebben – 20-30 évvel ezelőtt – készült beépített tetőterekről sokszor rögtön a problémák jutnak eszünkbe: „nyáron elviselhetetlenül meleg van”, télen pedig „hiába fűtünk, hideg van”. Ezeken túl tapintásra hideg belső falfelületeket, nedvesedést, rosszabb esetben pedig penészedést is észlelhetünk. Ennek hátterében igen komoly hőszigetelés-technikai és páratechnikai hibák sokasága áll.

Elsőként kiemelhetjük, hogy a mai műszaki követelményekhez hasonlítva akkoriban gyakran alacsony hővezetési tényezővel rendelkező, igen rossz hőszigetelő képességű és kis vastagságú – csupán 5-10 cm – hőszigetelő anyagot építettek be, egyetlen rétegben a szarufák között.

URSA tetőtér felújítás

Régi, meglévő beépített magastető rétegrendje

A beépített tetőtér esetében a szerkezet sajátosságából adódóan különböző hőhidak keletkeztek, melyek kedvezőtlen hőtechnikai tulajdonságaival sem számoltak akkoriban:

  • Szerkezeti hőhíd: az egy szerkezeti rétegrenden belüli eltérő hővezetési tényezőjű anyagok csatlakozásából adódik (hőszigetelő anyag és szarufa)
  • Geometriai hőhíd: épületszerkezeti síkváltásoknál (ferde tető és térdfal csatlakozása, stb.)
  • Egyenlőtlen belső felületi hőmérsékletek miatt kialakult hőhíd: belső felületi hőátadási tényezők megváltozása (légmozgások akadályoztatása bútorozás miatt)

A belső oldalon a burkolat mögött gyakran előfordult a teljesen más célra gyártott mezőgazdasági fóliák, kátránypapírok beépítése, ami páratechnikailag egyáltalán nem megfelelő, mert ezeket az anyagokat az átlapolásoknál se egymáshoz, se az esetleges csatlakozó szerkezetekhez nem tudták felületfolytonosan és légtömören össze-, illetve leragasztani.

Szintén probléma a belső burkolat rögzítésénél, hogy közvetlenül csatlakozott a szarufák alsó síkjához, csavarozás vagy szegezés segítségével. Ezek a rögzítőelemek nagyon sűrűn átlyuggatták a belső páratechnikai réteget, amely szintén nem megengedett épületfizikai szempontból.

Kívül gyakori hiba, hogy nincsen ellenléc a cseréptartó lécek alatt, így átszellőztetett légrés sem alakult ki. Ha netán mégis volt légrés, akkor a megfelelő be- illetve kiszellőzés – az eresz vonalában és a tetőgerinc környékén – nem volt biztosítva, így a levegő sem tud keringeni, ami hűthetné a felforrósodott fedés alatti légteret, és az az alatt lévő szerkezetet. Ez nyáron a szigetelés hatékonyságát nagymértékben rontja, télen az esetlegesen bejutó porhó és csapadék akadályoztatott lefolyása miatt a cseréptartó lécek elkorhadhatnak azokon a pontokon, ahol felülnek a szarufára. A fedés emiatt megcsúszhat az eresz irányába, vagy akár be is szakadhat.

A rossz anyagválasztáson túl a szakszerűtlen kivitelezés is komoly problémákat okozott:

  • A belső burkolat alatti páratechnikai fólia átlapolás összeragasztásának elhagyása
  • A belső burkolat alatti páratechnikai fólia csatlakozó szerkezetekhez való leragasztásának elhagyása
  • A hőszigetelő anyag nem megfelelő méretre vágása
  • A cserépfedés alatti tetőfólia átlapolás összeragasztásának elhagyása
  • A cserépfedés alatti átszellőztetett légrés kialakításának hiánya
  • A cserépfedés alatti átszellőztetett légrés be- illetve kiszellőztetésének biztosítása

A fent felsorolt tényezők külön-külön vagy együttesen is azt eredményezik, hogy a bentlakók számára a belső lakóklíma és az életkörülmények sem nyáron, sem télen nem megfelelőek:

  • Nyáron túl meleg van (fedési légrés hiánya miatti átforrósodás)
  • Télen túl hideg van (nem tudjuk kifűteni az adott teret)
  • Tapintásra hideg belső felületek (hőveszteség, hőhidak)
  • Nedvesedés, penészesedés (hőveszteség, hőhidak)

Ezeken felül az energiaköltségek racionalizálása végett is szükséges a régi tetőterek komplex energetikai felújítása: egy jól tervezett rétegrenddel egy fűtési szezonban a tető 1 m2 felületére vetítve, a transzmissziós hőveszteséget akár ötödére is csökkenthetjük!

Amennyiben a problémákat együttesen és véglegesen szeretnénk megszüntetni oly módon, hogy a belső burkolatot nem bontjuk el, úgy a rétegrendek újbóli kialakítása szükséges, amit kívülről tudunk megvalósítani. Ehhez kínál az URSA komplex megoldást URSA üveggyapot, XPS és SECO termékeinek kombinált alkalmazásával.

6

A felújítás lépései

URSA tetőtér felújítás 1.) Meglévő rétegek elbontása
Elbontjuk a cserepeket; eltávolítjuk a cseréptartó lécet; ellenlécet (amennyiben van); a cserépalátét-fóliát, majd a hőszigetelést és a belső fóliát (kés segítségével a szarufák mentén végigvágjuk és kiszedjük a szarufaközökből).
URSA tetőtér felújítás 2.) A belső burkolat előtti páratechnikai fólia rögzítése
Az URSA SECO PRO 2 vagy URSA SECO PRO SDV fóliát a szarufákra merőlegesen, ráterítjük a burkolatra a szarufákon áthajtva, és a szarufák tövénél egy leszorító léc (min. 10×10 mm) segítségével szegezéssel rögzítjük.
A felújítás lépései 3.) A szarufa magasítása és hőhídmentesítése URSA XPS bakok segítségével
Az URSA XPS terhelhető hőszigetelő táblákból szarufa szélességű sávokat vágunk, azokat a toldások szoros egymáshoz illesztésével a szarufák tetejére helyezzük, majd – min 5 cm vastag és szarufa szélességű – leszorító staflifa és a megfelelő hosszúságú szerkezetépítő csavar segítségével a szarufákhoz rögzítjük. A csavar hosszának és kiosztásának pontos meghatározásához statikai méretezés szükséges (az URSA szakemberei ebben szívesen nyújtanak segítséget).
Az így kialakított komplett tartószerkezet (szarufa+XPS bak) pontos magassága annak függvénye, hogy milyen vastagságú szigetelőanyagot kívánunk a szarufák között elhelyezni. Ez függ a minimum hőtechnikai követelményektől, illetve az ezen túl felmerülő egyéni igényeinktől.
3_4 4.) A szarufaközöket teljes magasságában kitöltjük URSA üveggyapottal
A szarufák közötti távolság lemérése után éles késsel léc mentén méretre vágjuk a tekercset a szükséges ráhagyással (típustól függően 1,5 – 3 cm), amely a szigetelőanyag befeszülését biztosítja.
3_5 5.) Cserépalátét-fólia és ellenléc elhelyezése
Tetőszerkezetünk ereszvonalától indulva kigurítjuk a szarufákra merőlegesen az URSA SECO PRO 0,04 magas páraáteresztő képességű tetőfóliát úgy, hogy a piros felületén lévő szürke öntapadó ragasztó sáv felül helyezkedjen el Az átlapolásokat a felületfolytonosság és légtömörség miatt egymáshoz kell ragasztani, a fólia mindkét oldalán gyárilag elhelyezett ragasztócsíkokkal. A szarufák tetején kialakított XPS bakokra elhelyezzük a min. 5 cm magasságú ellenlécet. Lényeges, hogy a légrésben a levegő az eresz vonalától a tetőgerincig áramolni tudjon, ezért az eresz vonalában légbevezetést, a gerinc magasságában pedig kivezetést szükséges kialakítani a megfelelő méretű nyílásokkal. A légrés pontos méreteinek a meghatározására épületfizikai méretezés szükséges.
3_6 6.) Cseréptartó léc és cserépfedés elhelyezése
Cserépgyártók beépítési utasításai szerinti egymástól meghatározott távolságokra kerülnek a cseréptartó lécek, majd erre a cserépfedés.

7

Kékkel: régi, megmaradó szerkezetek
Zölddel: új, építendő szerkezetek

8

Kékkel: régi, megmaradó szerkezetek
Zölddel: új, építendő szerkezetek

A megoldás előnyei

  • A felújítási munkák alatt is lakható marad a tetőtér
  • A tetőszerkezetben több elem is megmaradhat: a belső burkolat, a szarufa, ill. a megfelelő műszaki állapotú – nem törött, repedt, szétfagyott és lefagyott sarkú – tetőcserép
  • Épületfizikailag helyére kerülnek a páratechnikai rétegek: véglegesen megszűnnek a lakótérben és az épület szerkezetében kialakult problémák
  • Komplex megoldás: szarufa magasítás – hőszigetelés – alátét fólia
  • Az XPS bakoknak köszönhetően minimálisra csökken a szarufa vonalmenti hőhídhatása
  • Mai követelményeknek, elvárásoknak és egyéni igényeknek megfelelő hőszigetelési vastagság kialakítása
  • Optimális ár-érték arány más megoldásokhoz képest
  • Egy komplett szerkezet valós U értéke és hővesztesége: Pl.: 90 cm-es szarufaköz és 15 cm es szarufa (átlag magyar standard), 10 cm-magas XPS bakkal és a szarufaközben elhelyezett URSA SF 32 (25 cm vastag) szigetelőanyaggal Uv = 0,140 W/m2K és Qcs = 2,24 W/K

Varga Tamás
Alkalmazástechnológus
www.ursa.hu
TOVÁBBI INFORMÁCIÓÉRT KATTINTSON IDE!